Másnap reggel Dorina arra ébredt, hogy iszonyú éhség gyötri. Hiába próbálta tagadni, leküzdeni, nem volt képes uralkodni rajta. Sietve felöltözött hát, és minden bátorságát összekotorva kilépett szobája ajtaján. Csend volt, túl nagy csend. Nem hallatszott sem vita, sem…

A szobájába lépett, és alaposan körbejárta annak minden szegletét, felemelt egy-egy tárgyat, majd visszatette ugyanoda. Jól érezte magát, nyugalom, biztonság áradt a falakból, amit azóta nem tapasztalt, mióta elmentek innen. Még tisztán emlékezett arra a viharos veszekedésre, ami…

„Itthon”. Valóban ezt mondta? Tomi rámeredő döbbent tekintetéről visszaolvasta szavait, és lesütött szemmel, idegesen javította ki magát. – Vagyis nálad. A férfi alig láthatóan megrázta fejét, miközben visszafordult a kávékészítéshez. – Eddig azt hittem, csak anyád hiszi azt, hogy itt lakik. -…