Nincs kivétel, aki iskolába jár megtapasztalta már, mi is ez a kötelező olvasmány mizéria. Van ahol első osztálytól, van ahol másodiktól, de van, ahol csak felső osztályban van jelen, de ott van, és évtizedek óta változatlan színskálával sorakoztatja fel a lehetőségeket.

Cél, hogy elbeszélő legyen, történelmi tartalmú, lehetőleg magyar szerzőtől. Ilyen a Vuk, Tüskevár, Egri csillagok, Rab ember fiai, Légy jó mindhalálig, Kőszívű ember fiai, Szigeti veszedelem.

Nincs ezekkel semmi baj, azon kívül, hogy a mai modern gyerekek szívesebben olvasnak korukbeli modern gyerekekről, ráadásul vannak olyan könyvek, amiken igen nehezen, vagy éppen sehogy sem tudják átrágni magukat, mivel egyáltalán nem érdeklik őket.

Nagyfiam tanárnénije az első négy évben nem adott fel kötelező olvasmányt. Fiam attól függetlenül olvasott. Mivel a dínók voltak a kedvencei, nagyon sok olyan témájú könyve volt. Kisfiam tanárnénije már adott kötelezőt, de azt nem szünidőre, hanem együtt, iskolaidőben olvasva. Itt a megszokott könyvek kapnak szerepet, tavaly pl. Fekete Istvántól a Vuk. Nem volt gond vele, mivel kisfiam nagyon szeret olvasni, bár bevallotta, jobban örült volna, ha több képpel ellátott olvasmányt választhat.

Nagyobbik fiamnak negyedik osztályban ajánlotta a tanárnénije, olvassa el az Egri csillagokat. Bár csupán ajánlás volt, fiam elolvasta és olyannyira tetszett neki, hogy mikor ötödik után kötelező volt, akkor lelkesen vette elő újból.

Többször elgondolkodtam már, mennyire fontos, hogy a gyerekek megismerjék a réges-régi történelmet, ami egyre fakul, egyre távolabb kerül tőlünk? Valóban ennyire lényeges, hogy regénybe foglalva is el tudják mondani, hogy a törökök hogyan nem tudták elfoglalni az egri várat? Vagy a szabadságharcban hogyan talált egymásra három testvér, és miért és hogyan kellett egyiküknek meghalnia? Kell, hogy megértsék, a régi gyerekeknek nemhogy rágójuk nem volt, de se Ps, se tablet nem állt rendelkezésükre, hanem csapatba verődve járták az utcákat?

Igen, úgy gondolom, kell hogy legyen hasonlítási alapjuk. Tudniuk kell, hogy ami nekik ma természetes, az régen egyszerűen nem volt. Ám ezt nem egy regényen, hanem a történelmen át kell tudomásul venniük. Az olvasmány legyen számukra érdekes, lebilincselő, fantáziadús, tanítsa őket tiszteletre, becsületre, szeretetre, ugyanakkor feleljen meg a mai modern világ követelményeinek. Mert a gyerekek szívesebben olvasnak hozzájuk hasonlatosról, a mostani világban játszódó élethű eseményekről, mint egy olyan korról, amikor sem ők, sem szüleik, de még nagyszüleik sem éltek. Számukra elképzelhetetlen, és ahogy halad a világ, a kor, egyre inkább azzá válik.

Ti elolvastatok minden kötelező olvasmányt?