Knizner B. Sylvia

Egy asszony tollából

Egy asszony tollából


Knizner B. Sylvia: Tomi (17. részlet)

2016. október 04. - Angel.sylvia

Délutánra járt az idő, mikor Dorina szemei kinyíltak, és a lehúzott redőny résein át beköszönt a ragyogóan tűző nap. Látta, de idő kellett hozzá, hogy felfogja, hogy megértse, hiszen az első pillanatban azt sem tudta hol van. Lassan kelt életre benne a hely, és minden pillanata az elmúlt estének,…

Tovább

Knizner B. Sylvia: Tomi (16. részlet)

2016. szeptember 25. - Angel.sylvia

Ott állt a csukott ajtó előtt, és képtelen volt megemészteni, hogy már nem kell az édesanyjának. De kellett valaha is? Hiszen cipelte egyik helyről a másikig, de nem sokat törődött vele. Mégis. Ez a nyílt elutasítás rosszul érintette, és meg iszonyatosan megrémült tőle. Lassan ballagott le a…

Tovább

Knizner B. Sylvia: Tomi (15. részlet)

2016. szeptember 24. - Angel.sylvia

A férfi hatalmas lendülettel kanyarodott a ház elé, leállította a motort, és egy sóhaj kíséretében kiszállt. Még arra sem vette a fáradtságot, hogy a kocsit a garázsba vigye. Az ajtóhoz ballagott, Dorina pedig ott lépdelt mögötte, mint egy jól idomított, néma kiscica. Ám alig…

Tovább

Knizner B. Sylvia: Tomi (14. részlet)

2016. szeptember 23. - Angel.sylvia

Reménykedett. Nem csak azért, hogy szíve szava válaszra leljen, hanem, hogy Tominak megfeleljen, és dolgozhasson végre. Utálta, hogy az anyjától függ, hogy sosincs pénze, és ha valamit szeretne, kuncsorognia kell. Az egyiktől szabadulni akart, a másiktól megkötözve lenni.…

Tovább

Knizner B. Sylvia: Tomi (13. részlet)

2016. szeptember 22. - Angel.sylvia

Elmúlt két óra, mikor a férfiak felálltak és lassanként távoztak. A rendőrkapitány még egyszer biztosította Tomit, hogy nincs miért aggódnia, mert a bírónak nagyobb a szája, mint az esze. - Figyeld ki, hogy holnap már itt fog kuncsorogni. Nem bírja ki kártya nélkül. -…

Tovább

Knizner B. Sylvia: Tomi (12. részlet)

2016. szeptember 21. - Angel.sylvia

- Engedd el! Tomi éles hangja csattant fel a hátuk mögött, és Dorina képtelen volt eldönteni, hogy a megkönnyebbüléstől ver félre a szíve, vagy a megaláztatástól, aminek nagybátyja tanúja lett. Nem számított, csak az, hogy az őt markoló kéz engedett, és már nem ölelte…

Tovább
süti beállítások módosítása